Botrány: Állítólag Gödöllő ellenzéki polgármesterét is megcélozták a kémfegyverrel, a belügyminiszter tagadja a vádakat

A Forbidden Stories és az Amnesty International által megszerzett, a Direkt36 által is megvizsgált adatok szerint Gémesi György gödöllői polgármestert 2018 végén választották ki a Pegasus kémszoftver célpontjává, éppen akkor, amikor komoly kormányzati nyomás alá került, majd ismeretlenek betörtek hozzá és a gyerekeihez, és felforgatták az otthonaikat.

Gémesi György otthonába 2018. december 11-én törtek be: a betörők mindent átkutattak a polgármester házában, feltörték a zárakat, kiforgatták a fiókokat, szanaszét hevertek az iratok a földön. Hiába volt azonban jó pár értékes tárgy a házban, mégsem hiányzott szinte semmi. Ezt követte bő két héttel később egy újabb betörés, ezúttal Gémesi szomszédban lakó lányához, ismét alig vittek el valamit. Gémesi György a Direkt36-nak azt mondta: meggyőződése, hogy a betörések célja egyrészt az volt, hogy kormánykörökből megfélemlítsék, másrészt esetleg az, hogy róla gyűjtsenek kompromittáló anyagokat. Gémesinek ugyanakkor erre bizonyítéka nem volt.

A lap szerint a polgármester telefonszáma is szerepel azonban abban a most kiszivárgott nemzetközi adatbázisban, amely azt mutatja, hogy az NSO nevű izraeli kémszoftvercég ügyfelei milyen telefonszámokat választottak ki megfigyelések célpontjának. Számos közvetett bizonyíték van arra, hogy a magyar célpontok kiválasztása mögött magyar állami szervek állnak.

Az ellenzéki polgármesterrel egy időben, 2018 végén választották ki a kémszoftver célpontjává Gémesi egy kormányzati ismerősét. Emellett két olyan telefonszám is felbukkan a kiszivárgott listán, melyek Gémesi párttársához és volt alpolgármesteréhez kötődnek. Gémesit elmondása szerint évek óta zaklatják, fenyegetik, és a nyilvánosság előtt is beszélt arról a gyanújáról, miszerint a magyar titkosszolgálatok megfigyelik.

A támadások szerinte azután sokasodtak meg, amikor a Magyar Önkormányzatok Szövetségét vezető Gémesi több polgármestertársával megpróbált egy új, a Fidesztől független jobboldali pártot felfuttatni. A lap szerint a magyar kormány nem reagált érdemben a Pegasus használatáról szóló részletes kérdéssorra, így kifejezetten a Gémesi esetleges megfigyeléséről szóló kérdésekre sem. Mindössze annyit közöltek a nemzetközi újságírócsapattal, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.

A Direkt36 szerint egy másik név a listáról az ügyvédi kamara korábbi elnöke, Bánáti János. Ő 2018 végén vált célponttá, pont akkor, amikor már zajlott a nyomozás legismertebb ügyfele, Gyárfás Tamás ellen. Bánáti szerint „a mai világban ezekkel a technológiákkal együtt kell élni. Nekem nem volt félnivalóm”.

Aki 30-40 éve ilyen horderejű ügyekben dolgozik védőként, mint én, annak nem lehet úgy élni, hogy tart a megfigyeléstől

– jelentette ki.

Magyar újságírókat és üzletembereket figyeltek meg egy izraeli kémprogrammal

A Direkt36 információi szerint magyar újságírókat, ellenzékiként beállított üzletembereket hallgattak le az NSO nevű izraeli kibercég Pegasus nevű kémprogramjával, amely okostelefonok feltörésére alkalmas. Erről a Telex-en megjelent cikkükben számoltak be részletesen. Az oknyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából.

A cikkben azt írják, hogy a Pegasus a telefonok szoftvereinek olyan hibáit használja ki a távolról, észrevétlenül történő behatolásra, melyekről még maguk a fejlesztők, gyártók sem tudnak. Ezeken a réseken keresztül a telefonkészülékbe bejutva nemcsak a célszemélyek beszélgetéseit tudták lehallgatni, hanem hozzáfértek a legbizalmasabb információikhoz, például az emailjeikhez és egyéb üzeneteikhez, továbbá fotóikhoz és videóikhoz.

A Direkt36 a több mint 300 magyarországi célpont közül egyelőre többek között a következőket azonosított be:

Négy újságírót, köztük a Direkt36 két munkatársát, Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, akiknek esetében a telefonok utólagos vizsgálata ki is mutatta, hogy a készülékeiket feltörték az NSO szoftverével. Továbbá Dercsényi Dávidot, a hvg.hu korábbi újságíróját, valamint egy negyedik újságírót, aki azt kérte, ne írják le a nevét.

Egy magyar fotóst.

Varga Zoltánt, a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoport tulajdonosát, és több olyan más üzletembert, akik Varga házában vettek részt egy közéleti témájú vacsorán 2018-ban. Az utólagos vizsgálatok megerősítették, hogy legalább egy vendég telefonját biztosan fel is törték az NSO programjával. A Varga-féle találkozón részt vett Chikán Attila közgazdászprofesszor is, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere.

Simicska Lajos egykori oligarcha fiát, és egyik legközelebbi bizalmasát. Mindketten a 2018-as választások előtt kerültek célkeresztbe, amikor Simicska egy egész médiabirodalom tulajdonosa volt, és nyíltan támadta a kormányt.

A CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.

A célpontok közt van egy ismert ügyvéd, és egy ellenzéki városvezető.

A cikk ugyanakkor hangsúlyozza: a nemzetközi tényfeltáró csapat birtokába jutott adatokból az nem derül ki egyértelműen, hogy pontosan ki vetette be a kémszoftvert.

Maga az NSO azonban „határozottan állítja, hogy ők csak kormányoknak és állami szervezeteknek adják el a szolgáltatásukat, és számos információ mutatja azt, hogy Magyarországon az után jelent meg a kémszoftver, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.”

Ráadásul a Direkt36-nak egy korábbi magyar titkosszolgálati tiszt mondta, hogy infomációi szerint a nemzetbiztonsági szervek a magyar–izraeli kapcsolat szorosabbá válásával kezdték el használni a Pegasust 2018-tól. Emellett a kémprogram magyarországi használatának jeleire bukkant egy 2018-as nemzetközi elemzés során a Citizen Lab nevű kanadai kutatócsoport is.

A magyar kormány ugyanakkor azt közölte, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyaroszág „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.

Az izraeli kormány azt állítja, semmi közük a megfigyelési ügyhöz, nem is tudnak információt adni erről

Az izraeli kormányzati sajtóirodától perceken belül válaszoltak a Magyar Hang megkeresésére, igaz, elég tömören.

„A kormányzati sajtóirodának semmi köze ehhez a kérdéshez, és nem is tudunk semmilyen információval szolgálni az üggyel kapcsolatban” – írta tömör válaszában Ron Paz, az izraeli kormányzati sajtóosztály külügyi szekciójának vezetője a Magyar Hang Pegasus-botránnyal kapcsolatos kérdéseire.

A lap több izraeli kormányzati illetékesnek is küldött kérdéseket. A sajtóosztály közép-európai ügyekkel foglalkozó szóvivője is csak annyit közölt, hogy „a kormányzati sajtóosztály nem jogosult arra, hogy ezzel kapcsolatban információkat szolgáltasson”.

A Magyar Hang szerint beszédes, hogy bár kifejezetten rövid válaszokat kaptak az izraeli kormánytól, a sajtóirodánál elég gyorsan reagálhatnak a megkeresésekre, nekik ugyanis alig négy, illetve kilenc perccel később válaszoltak a kérdések elküldése után.

A lap egyébként azt szerette volna többek közt megtudni, hogy a kormány mit tud az NSO kémprogramjának felhasználásáról, és hogyan kommentálják, hogy a beszámolók szerint a Pegasust újságírók és üzletemberek ellen is bevetették.

„A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytatnak illegális megfigyelést”

2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak – jelentette ki a belügyminiszter Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek írt, hétfőn az MTI-hez is eljuttatott válaszában.

Pintér Sándor hozzátette: ezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják.

A belügyminiszter azt írta: a független képviselő konkrét kérdéseit kész megválaszolni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén.

Szél Bernadett „Ki vásárolta meg az izraeli kémszoftvert, és mely belügyi, vagy nemzetbiztonsági szervek vettek részt az illegális megfigyelésekben?” címmel nyújtotta be írásbeli kérdését a belügyminiszternek.

Erre válaszul Pintér Sándor kiemelte: „Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el”. Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik – szögezte le a belügyminiszter.

Varga Judit: A titkosszolgálat független a politikától

Bő 24 órával azután, hogy kitört a botrány az izraeli NSO cég Pegasus nevű szoftverével történő lehallgatások miatt, végre megszólalt Varga Judit igazságügyi miniszter is. Mindez azért fontos, mert bizonyos engedélyeket megfigyelésre ő jogosult kiadni. Varga a Hvg.hu Eurologus rovatának így fogalmazott Brüsszelben:

Magyarország egy jogállam és mint minden tisztességes állam, a 21. században rendelkezik azokkal a technikai eszközökkel, amelyekkel el tudja látni a nemzetbiztonsági feladatait.

A Népszava azt is megérdeklődte, adott-e a miniszter engedélyt újságírók lehallgatására, amire a következő válasz érkezett: a titkosszolgálatok működtetése szakmai feladat Magyarországon, amely teljes mértékben független a politikától és ezeket a döntéseket soha nem pártállás, vagy foglalkozás alapján, hanem az adott tevékenység alapján kell megítélni.

A kulcskérdés az ilyen esetekben a miniszter szerint, hogy magyar nemzetbiztonsági érdekek, tehát a magyar alkotmányos rend megdöntése, vagy külföldi hírszerzés gyanúja felmerült-e. Szerinte sok a veszély, ami a modern államokra leselkedik, ezekre fel kell készülni. „Komoly probléma lenne, ha nem lennének ilyen eszközeink, viszont ezeknek a felhasználása törvényes rendben zajlik” – mondta.

Varga arról is beszélt, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési joga van félévente. Bár hozzátehetjük, hogy hétfőn az ellenzék össze akarta hívni a bizottság rendkívüli ülését, de a fideszes többség szokás szerint megtorpedózta ezt.

Megkérdezték arról is a minisztert, valóban törölni akarta-e a lehallgatásokra vonatkozó kérdés-választ a Le Monde francia lapnak adott interjújából. Erre nemleges választ adott, mondván azzal együtt hagyta jóvá a szöveget.

24.hu/direkt36/nlcs/mti

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!