Felavatták Takács Imre költő emléktábláját

2017.04.11.

Hétfőn a magyar költészet napjához kapcsolódóan avatták fel a József Attila-díjas költő, Takács Imre emléktábláját a Vörösmarty Társaság székházának falán, Fehérváron.

Takács Imre az újabb magyar líra jelentős képviselője és a fehérvári irodalmi élet tevékeny középpontja volt, tavaly születésének 90. évfordulóját ünnepelte a város. Az avatáson beszédet mondott Jerzi Snopek, Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is.

A rendezvény egy perces néma tiszteletadással kezdődött, adózva a napokban elhunyt székesfehérvári irodalmár, Román Károly emléke előtt, majd Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, aki arról is szólt, hogy a valódi művészet mindig az igazság kereséséről szól és ez akkor is így van, ha ennek az igazságnak a meghatározása szinte a lehetetlennel határos. „A költészet igazsága nemcsak a költészet igazsága, hanem az emberé és a teremtett világé is. A költészet legfontosabb feladata éppen az, hogy ennek az igazságnak a keresésére szólítsa fel mindenkori olvasóját. Nagyszerű és fontos eredmény, hogy Magyarországon fél évszázada ünnepelhetjük a költészet napját, azonban az év fennmaradó 364 napja is megélhető hasonlóképp.” – fogalmazott az Írószövetség elnöke, aki szerint a költészet időtől és tértől független és a jó vers az örökkévalóság időtlenségével létezik. Szentmártoni János Takács Imréről szólva elmondta, hogy verseinek világa összecsendül képzőművészeti alkotásaival, mert a szobrok és a képek ugyanarról beszélnek mint a versei: a létbe vetett ember szorongásairól, félelmeiről és örömeiről. „Arról a kemény küzdelemről, amit minden halandó megvív életének megéléséért, értelmessé tételéért.” –tette hozzá.

 

Avató beszédében Bakonyi István irodalomtörténész kiemelte, hogy Takács Imre azok közé tartozott, „akik össze tudták és halálukban is össze tudják tartani az egymással alig szóba állókat, azokat, akik viszont egyformán becsülik az ilyen egyéniségeket.” „Lehet, hogy azért, mert ebben az esetben a minőség fontosabb a kánonokhoz és a különböző oldalakhoz tartozásnál? Azt hiszem, ez így van. Ma már nem lehet kétséges, hogy Takács Imre lezárult életműve az ilyesfajta minőség része.” – hangsúlyozta Bakonyi István, hozzátéve, hogy Takács Imre verseinek nyelvezete, stílusa senki mással nem összetéveszthető.

 

A költő emléktábláját, Párkányi Raab Péter alkotását Cser-Palkovics András polgármester és Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke leplezte le a Kossuth utca 14. számú épület falán, majd Jerzi Snopek, Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete köszöntötte a megjelenteket. A nagykövet elmondta, mindig is csodálta, hogy Magyarországon minden évben megünneplik április 11-én a költészet napját, mert Lengyelországban - bár történelmében a költészet ugyanolyan fontos szerepet játszott mint a magyarok életében - nincs külön ünnepnapja a költészetnek. A nagykövet kiemelte, hogy többször volt alkalma megtapasztalni a magyarok költészet iránti rajongását, többek között Bohdan Zadura látogatásakor, akivel Utassy József irodalmi estjén vettek részt. Felidézte, hogy a lengyel költő kemény ember létére nagyon meghatódott, amikor magyar nyelvtudás nélkül is elemi erővel hatott rá Utassy József szuggesztív előadásmódja és a hallgatóság érzelmi reakciója. A nagykövet elmesélte azt az élményét is, amikor a közgazdasági egyetemen Pilinszky esten vett részt és a zsúfolásig megtelt aulában átérezte a rendszerváltás előtti évek vibráló légkörét.

 

Beszédét követően Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Székesfehérvár polgármesterével együtt helyezett el koszorút Takács Imre emléktáblája előtt.

 

Forrás, fotó: szekesfehervar.hu

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!