Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
Országos kutatás: még mindig keveset tudnak a magyarok az internetes tér veszélyeiről
2024.04.29.Bár a honfitársaink szerint a közösségi média veszélyesebb a gyerekekre nézve, mint a tömegközlekedés, a 6-14 évesek harmada mégis rendszeresen használja a social mediát - derült ki egy friss, országos kutatásból.
Az egyik leggyakoribb probléma az online térben a bántalmazás, ami
akár minden 5. gyereket érinthet. A kitöltők harmada nem szokott a családjával beszélni az
internetes tér veszélyeiről, pedig a tudatosítással a legtöbb ilyen helyzet megelőzhető vagy kezelhető
lenne.
A Betadine oldat országos, reprezentatív kutatás készítését kezdeményezte 1 , hogy felmérje,
mennyire tudatosak a hazai szülők gyermekeik internethasználatával kapcsolatban. Szinte minden 6-
14 év közti gyermek használhat digitális eszközt, kétharmaduk ráadásul rendelkezik is sajáttal. A
szülők tudomása szerint a leggyakrabban játszanak ezekkel a készülékekkel (73%), tanulnak, házi
feladatot készítenek a segítségükkel (54%) vagy kapcsolatot tartanak másokkal (53%), de emellett
minden harmadik gyermek közösségi oldalakat is használ. Utóbbi azért is érdekes, mert a szülők
60%-a gondolja a social mediát a legveszélyesebb nyilvános térnek, megelőzve ezzel a
tömegközlekedést (48%) és az iskolát (26%). A válaszadók harmada ennek ellenére sem szokott
beszélgetni a gyermekével az online tér veszélyeiről. A kutatás alapján a fő veszélyforrásnak a
közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat (a
diplomás válaszadók 79%-a teszi ezt az első helyre); emellett ugyancsak rizikósnak tartják az
ismeretlen fiatalkorúakat és más, idegen gyerekeket is.
Nem tudunk eleget az online veszélyekről
A kitöltők több mint fele úgy érzi, nem elég tájékozott, vagy lenne még mit tanulnia a digitális
biztonság témakörében. Ezt is mutatja, hogy míg a válaszadók jelentős része ismeri az adatlopás, az
álprofil és az online zaklatás kifejezéseket, viszont a “FOMO” (félelem attól, hogy kimarad valamiből)
vagy “grooming” (bizalomba férkőzés szexuális kizsákmányolás céljából) szavak jelentését már
kevesen tudják. Emellett a háztartások felében nincsenek szabályok az eszközhasználatra
vonatkozóan és a többség nem használja az elérhető biztonsági beállításokat a gyermekek
védelmére: például csupán harmaduk állított be gyerekbarát szűrőt a digitális eszközökre.
Bántalmazottak és bántalmazók
Az online bántalmazás az egyik leggyakoribb internetes veszély, amely minden 5. gyereket érinthet.
A Betadine oldat kutatásban résztvevők harmada ismer olyan fiatalt, akit ért már online
bántalmazás; a 16-19 éves korosztálynál ez a válaszolók kétharmadára igaz. Emellett 10-ből 1
kitöltőnél előfordult már, hogy a saját gyermeküket érte bántalmazás, ami pedig jellemzően vagy
úgy derült ki, hogy beszámolt róla az érintett, vagy gyanús lett a helyzet, és rákérdeztek a szülők. A
legtöbben ezt úgy kezelték, hogy leültek közösen és átbeszélték a szituációt (59%) vagy beszélgettek
a bántalmazóval (39%); minden ötödik szülő azonban nem tudta, miként lehetne megoldani egy
ilyen helyzetet.
1 Kutatás: az Opinio a Betadine oldat megbízásából végzett kutatása reprezentatív az okostelefonnal rendelkező, 16-59
évesekre nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus alapján. A kutatást 1104-en töltötték ki 2024. április 5 és
2024. április 11 között.
„Nagyon fontos, hogy a szülő az online bántalmazás előfordulása esetén ne essen pánikba, hanem
gondolja végig, majd beszélje át gyermekével a lehetséges forgatókönyveket. Van néhány olyan
praktikus eszköz, amely a probléma közvetlen kezelésére szolgál: például az érintett tartalmak
eltávolíttatása az internetről, annak jelentése a lehetséges fórumokon (pl. Nemzeti Média-és
Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline felület), a zaklató letiltása vagy szükség esetén
eljárás indítása. Az eset kezelése azonban itt nem állhat meg, a gyereknek segíteni kell a
feldolgozásban, továbblépésben is. Egy online bántalmazás áldozatává esett gyereknek az egyik
legtöbbet az jelentheti, ha érzi, hogy a szülője, vagy más bizalmi felnőtt mellette áll, bizalommal
fordulhat hozzá. Mindenekelőtt persze a nulladik lépést bármelyik nap megtehetjük, hogy sokszor
beszélgetünk a gyerekünkkel arról, hogy pontosan mit csinál az online térben” - tette hozzá dr. Rácz
Dominika.
Bár ezt talán még nehezebben ismerik be a gyerekek, mégis tízből egy szülőnél az is előfordult már,
hogy a gyermeke volt a bántalmazó - a fővárosban ez minden negyedik szülőre igaz. Legtöbbször ez
úgy derült ki, hogy a szülő észrevette a jeleket és rákérdezett; és csupán az esetek harmadában
mondta el a gyermek magától. A szülők harmada nem tudta, hogyan lehet kezelni a helyzetet vagy
bízott abban, hogy megoldódik magától, pedig a válaszadók háromnegyede szerint a szülők feladata
megelőzni az online bántalmazást.
A szülői tudatosság növelése érdekében a Betadine oldat és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
közös küzdelembe fogott, melynek keretében elindítják a „Láthatatlan veszélyek ellen látható
védelem. Az online térben is.” kampányukat. „A Betadine oldat elsőszámú célcsoportja a szülők, így
felelősségünknek érezzük, hogy olyan problémákra reagáljunk, amelyek aktuálisan foglalkoztatják
őket. A digitális gyermekvédelem ilyen téma, amit a társadalmi felelősségvállalásunk keretében mi is
fontosnak tartunk. Ahogy a Betadine oldat a seb körüli láthatatlan kórokozók ellen nyújt látható
védelmet, úgy küzd a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a láthatatlan online veszélyek ellen is. Az
együttműködésünk részeként segítünk a szülőknek felkészülni a digitális veszélyekre, hogy ezzel is
megelőzzék vagy kezeljék a felmerülő problémákat. A tudatosító kampány mellett májusban minden
patikában eladott 30 ml-es Betadine oldat után 100 forintot adunk az alapítványnak” - mondta
Valtner Vivien, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vénynélküli gyógyszer üzletágának marketing menedzsere.
Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!